Kutatási és innovációs cselekvés (RIA)

A kutatási és innovációs cselekvés új tudást hoz létre, vagy egy új technológia megvalósíthatóságát vizsgálja. Az alacsony érettségi tartományban van, nagyjából a technológiai készültségi szint 2 és 5 közötti sávjában, és a kimenete megértés és bizonyított elv, nem termék.

A konzorcium minden tagjának (cégnek és egyetemnek egyaránt) az elszámolható költségek 100%-át finanszírozzák, plusz a közvetett költségek 25%-os átalányát. Ez az egységes kulcs az oka annak, hogy a RIA-k olyan ipari szereplőket is vonzanak, akik egyébként hozzá sem nyúlnának az együttműködő kutatáshoz: nincs előteremtendő társfinanszírozás.

Az alapértelmezett jogosultsági feltétel három független jogi személy három különböző tagállamból vagy társult országból, közülük legalább egy tagállamban letelepedve. A független azt jelenti, amit mond, egy anyavállalat és a leányvállalata egynek számít. A valóságos konzorciumok többsége nyolc-tizenkét partnerig nő, nem azért, mert a szabályok kívánják, hanem mert a hatásfejezetet könnyebb megvédeni, ha egy ellátási lánc is van benne.

Az értékelés a kiválóság, a hatás és a megvalósítás szerint történik, mindegyik öt pontból, egy tizedesjeggyel, mindegyiknél legalább 3 kell, az összegnél pedig legalább 10. A gyakorlatban a finanszírozott pályázatok 13 fölött vannak, túljegyzett témákban 14 fölött, vagyis egy pályázat teljesítheti az összes ponthatárt, objektíve támogatható lehet, és mégis kieshet a rangsorból. Ez a szokásos kimenet, nem egy rossz pályázat jele.

A jellemző méret €3, 6 millió három-négy év alatt, bár a téma saját várható támogatásszáma sokkal jobb iránytű bármilyen átlagnál. Kérdezze meg, mennyi jön ki a téma keretösszegéből osztva a várható támogatások számával, és olyan konzorciumot építsen, amely ezt a számot értelmesen fel tudja szívni, €8 milliót javasolni egy olyan témába, amely projektenként €4 milliót szán, úgy olvasódik, mint aki el sem olvasta a témát.