Szándéknyilatkozat és koncepcióterv

A szándéknyilatkozat, az érdeklődési nyilatkozat vagy a koncepcióterv rövid első beadvány, amely eldönti, felkérik-e a teljes pályázat megírására. A terjedelme egy oldaltól tízig terjed, és az elbírálás rendszerint az illeszkedésről és a vázlat minőségéről szól, nem a teljes érdemről.

A döntő kérdés az, hogy KÖTELEZŐ-e vagy csak ajánlott, és a kiírások ezt nem mindig mondják hangosan. Ahol kötelező, ott az elmulasztása kizárja a teljes felhívásból, bármilyen jó lesz is végül a pályázat, ez feltétel, nem udvariasság. Ahol ajánlott, ott azért van, hogy a kiíró tervezni tudja az értékelői kapacitást, és a kihagyása csak a jóindulatba kerül.

Ahol köti a pályázót, ott a teljes pályázattól ugyanazt a projektet várják. A címnek, a vezető kutatónak és a tárgykörnek végig kell vinnie magát; a vázlat és a teljes beadvány közötti lényeges eltérés arra hívja az értékelőket, hogy megkérdezzék, mit is bíráltak el valójában.

Sűrített változatként írja meg, ne ízelítőként. Az olvasó azt dönti el, meghívja-e teljes pályázatra, és a homályosság nem visszatartott, hanem végig nem gondolt ötletnek látszik.

A szakaszok közötti szünetben veszítik el a konzorciumok a lendületet. Hónapok telnek el, a partnerek prioritásai elmozdulnak, és a vázlatra összeállt csapat nem az a csapat, amely a teljes pályázathoz rendelkezésre áll. A vállalásokat a vázlat szakaszában erősítsék meg írásban, ne a meghívás megérkezése után.